A CBG savas formája, a kannabigerolsav (CBGA), amely a fő kannabinoidok prekurzoraként szolgál, viszonylag ismeretlen. Bár viszonylag nemrég fedezték fel, és nehéz izolálni tanulmányozás céljából, a CBGA ígéretes tulajdonságokat és potenciális egészségügyi előnyöket mutat. A Lordofcbd.fr lebontja, hogy mi a CBGA, mit tudunk róla, és mely aspektusait vizsgálta még, hogy segítsen jobban megérteni az emberi szervezetre gyakorolt hatásait.
CBGA (kannabigerolsav): egy egyszerű definíció
A trichómák CBGA-t termelnek. A CBGA egy kannabinoid, amelyet a kendervirág trichómái termelnek
A CBGA egy kannabinoid, akárcsak a széles körben használt CBD és a vitatott THC. Azonban sokkal kevésbé van jelen a kannabisznövényben, főként azért, mert többé-kevésbé gyorsan más kannabinoidokká alakul.
A CBGA két aspektusa különösen érdekes:
A CBGA-t gyakran „anya-kannabinoidnak” nevezik. Más szóval, más kannabinoidok prekurzora, és közvetlen szerepet játszik bioszintézisükben. CBGA nélkül a CBD, a THC, a CBC és természetesen a CBG sem létezne. A CBGA érdekes belső tulajdonságokkal rendelkezik. Amellett, hogy aktív szerepet játszik más kannabinoidok képződésében, saját hatásai is vannak, amelyeket később részletezünk.
Honnan származik a CBGA, és mi a szerepe?
A CBGA-t, más kannabinoidokhoz hasonlóan, a kender növény trichómái termelik. Ezek kicsi, ragadós és majdnem átlátszó hólyagocskák, amelyek a virágokon helyezkednek el, és amelyekből a CBD-gyantát. A CBGA elsődleges szerepe a növény védelme. Bizonyos sejtekben nekrózist idézhet elő, hogy szabályozza a levélméretet és a virágokban koncentrálja a rendelkezésre álló energiát. A CBGA ezért egy természetes szabályozó, amely közvetlenül hozzájárul a növény egészséges fejlődéséhez és fajtájának fennmaradásához.
Hogy kicsit részletesebben is kifejtsük, hasznos elmagyarázni, hogy a kannabisz kémiai reakciók sorozatán keresztül mindenféle molekulát képes előállítani, amelyek hasznosak lesznek a fejlődéséhez az evolúció különböző szakaszaiban.
A trichómák kezdetben olivosavat és geranil-pirofoszfátot termelnek. Ezek a molekulák fokozatosan kannabigerolsavvá (CBGA, ami itt érdekes) alakulnak át. A növényben jelenlévő különféle enzimekkel érintkezve a CBGA THCA-vá, CBDA-vá és CBCA-vá alakul, amelyek savas formák, és amelyekből a dekarboxilezés (természetes úton vagy emberi beavatkozás révén) után rendre THC, CBD és CBC keletkezik. Ritkábban a természetes dekarboxilezés valamivel korábban megy végbe, és a CBGA közvetlenül CBG-vé válik .Ez a jelenség részben magyarázza a CBG alacsonyabb koncentrációját a különböző kannabiszfajtákban a CBD-hez vagy a THC-hez képest. Oké, de mi a különbség a CBG és annak savas formája, a CBGA között?
CBGA vs. CBG: Különbségek és hasonlóságok
A CBGA csak egy lépés a kannabisz evolúciójában.
1996-ban japán kutatók fedezték fel; 1964-ben izraeli kutatók. Emberre gyakorolt hatások: Igen, az endokannabinoid rendszeren (ECS) keresztül; Igen, az ECS-en keresztül. Pszichotróp hatások ("magas"): Nem. A CBGA a CBG előfutára. Ez utóbbi tehát a CBGA egy fejlettebb formája, egy későbbi szakasz. Ezen időbeli különbség mellett elsősorban molekuláris különbség van. Azok, akik emlékeznek néhány kémiaórára, észrevehették, hogy a két molekula közötti különbség egy szénatom (C) és két oxigénatom (O), azaz CO2 (szén-dioxid). Ez segít jobban megérteni a némileg technikai jellegű "dekarboxilezés" kifejezést.
Ez a molekuláris különbség következményekkel jár a CBGA szerepére a kannabisznövényben, de – és ez érdekel minket a legjobban – a szervezetünkben lévő receptorokkal való kölcsönhatásának képességére nézve is. Röviden, bár hasonlóak, a CBGA és a CBG nem feltétlenül ugyanazokkal a hatásokkal bír.
CBGA effektek
A CBGA befolyásolhatja az anyagcserét
A CBGA hatásairól szóló tudományos szakirodalom még mindig meglehetősen korlátozott. Ez részben azért van, mert a kannabigerolsavat viszonylag későn fedezték fel a fő kannabinoidokhoz képest, részben pedig azért, mert rendkívül nehéz izolálni. Valójában gyorsan átalakul, és tanulmányozásához nemcsak lehetetlen a növényt felmelegíteni, de viszonylag korai szakaszban (virágzás előtt) is kell lennie.
Azonban néhány érdekes utat feltárnak, amelyek mindegyikét óvatosan és alaposan kell kezelni, mielőtt végleges következtetéseket vonnánk le.
Hatás az anyagcserére: Egy 2019-es tanulmány kimutatta, hogy a CBGA, a CBG-hez és a CBDA-hoz hasonlóan, kölcsönhatásba léphet a PPAR receptorokkal , és képes modulálni a lipidanyagcserét. Amikor ezek a receptorok nem működnek megfelelően, megnő az olyan betegségek kialakulásának kockázata, mint a cukorbetegség vagy a magas triglicerid- és koleszterinszint.
Vastagbélrák: Egy másik tanulmány szerint a CBGA szerepet játszhat a vastagbélrák elleni küzdelemben. Úgy tűnik, hogy nemcsak a rákos sejtek szaporodását lassítja, hanem felgyorsíthatja azok pusztulását is.
Cukorbetegség és szív- és érrendszeri betegségek: A CBGA anyagcserére gyakorolt hatásának közvetlen következményeként előnyös lehet a cukorbetegség kezelésében, különösen az oxidatív stresszért felelős enzim termelődésének gátlásával, és ezáltal bizonyos szövődmények kialakulásának megelőzésével. Az oxidatív stressz korlátozása segít megelőzni bizonyos szív- és érrendszeri problémákat is, amelyek egy másik kutatási területet jelentenek.
Ezeket a kezdeti vizsgálatokat eddig csak modelleken és/vagy laboratóriumban (in vitro) végezték. Ezért további kutatásokra van szükség a kiterjesztéshez és bővítéshez, és ha indokolt, embereken végzett vizsgálatokhoz is.